Dienstag

Hajnali 3:40

Nagy svunggal kivágódik a szobaajtó és M. riadt hangját hallom a sötétben: Anya, nem aludtunk el?

Hogy lehet, hogy ennyire megviselte és még mindig fél tőle*?



*(A bejegyzés végén az eset... )

2 Kommentare:

  1. Haha! :) velem is volt hasonlo, ugy 12 eves lehettem es talan az volt az elso ejszakak egyike amikor a szuleink magunkra hagytak (idosebb noverem is velem volt). Mivel mindig en voltam (vagyok) az elalvos, rettegtem egesz ejszaka hogy nehogy elaludjak. Egyszer megriadtam hogy uristen, elkesek! Feloltoztem, fogatmostam, elkeszultem, es raneztem az orara: hajnal ketto volt. Ruhastol aludtam reggelig...

    AntwortenLöschen
  2. :-)))

    Nyugtass meg, hogy hamar "kinőtted" a dolgot!

    AntwortenLöschen

Szabad a véleményezés, de kérlek légy kedves! Itt nem bántott senki.

A régebbi bejegyzésekhez írt hozzászólásod, csak engedélyezés után jelenik meg.