A mai

ember egyik legnagyobb szolgálatot végző hétköznapi eszköze a telefon. (Személyes vélemény, nem szeretnék ebbe jobban belemenni. Talán mégis, egy kicsit:)
Van cáfolatom: ha az elérni kívánt valamilyen okból (a tetőn dolgozik / nem hallja / nem ügyelt rá és lemerült / ebédszünetet tart / látja a számot és nem kíváncsi a hívó fél mondandójára - ignorál) nem veszi fel. Ez esetben átok. Írtam volna már? Nyilván gyakran jön szembe a probléma.

Töbnyire zuhanyzom. De van az a nap, ami után jólesik egy meleg, habos fürdő. Ha viszont egy félelmetesen vicsorgó, nem mellesleg kemény és a találat helyét nézve nehéz, szájában mozdonyvezetőt szorító legodino esik az ember szemére, megbánja, hogy nem maradt inkább a kevésbé életveszélyes zuhanyzás mellett.

A reggeli taposós móka sem volt kutya, de ezt a párosítást ismeritek: mütyűr lego vs. talp.
Az úrfiaknak nem kellett percekig könyörögni, hogy keljenek már fel...


No, most írtam.

Szerintem nem fogunk vitatkozni

azon állításomon, miszerint a hobbytevékenységek közül az egyik legundorítóbb, a tojáskifújás.





Aki önszántából vállakozik rá mazochista. Vagy tudja hogy kell.

A legnagyobb esemény,

vagy legalábbis, ami nagy port kavart mostanában, a tegnapelőtt nagy sikerrel begyűjtött, idei első kullancska okozta riadalom volt, amit pániktól vezérelve, puszta körömmel oldottam meg.
Komolyabb pánikhangulatba csak M. fiam került, mikor elmeséltem, már megkönnyebülve, ezért nevetve az esetet és hozzá is tettem volna, hogy ugyan nézze át az intimebb részeit, nehogy... de faképnél hagyott.
Megnyúlt az arca és mindent félresöpörve berongyolt a fürdőbe, hogy egy jó öt perccel később, lucskosra izzadt pólójában, de diadalittasan kérjen meg, hogy bár nem lelt semmit, a hátát és a füle mögötti hajlatokat legyek kedves megtekinteni.

Anyjafia.

A.

- . . . a táskádat, mikor végeztél, tedd majd el az asztal mellől!
- Te is meg tudod csinálni!
- Valóban, de téged kértelek.
- Ó. Bocsánat.   - és megy és elteszi a helyére.

Az állam pedig, a padlót súrolja.