Láttam sokaknál, nem csak blogokon, egyfajta visszatekintést a nyárra: mi volt meghatározó, mit felejtenének el szívesen és -tényleg!- fogadalmakat is tesznek ilyenkor az emberek, noha eddig csak a szilveszteriről hallottam, de kőkánya, miattam tegyék.
Azért van valami, amire magam is nagy örömmle tekintek vissza, lévén személyes siker.
Ezen a nyáron a fiam* megbízható szokásává vált ( ergó rutinszerűen megteszi ), használat után kifordítani a zokniját. Vége a kifordítatlan zoknik korszakának. Éljen.
*elég ha én tudom, melyik
"A bizalom olyan, mint a vér, ha egyszer kiömlött, nem könnyen jut vissza az erekbe."
Donnerstag
Dienstag
Ott, itt
Durván hamar értek ide a rózsák, ahhoz képest pláne, hogy mióta vágytam rájuk.
Londontól északnyugatra fekszik a kertészet, ami egyébként édesmindegy, csak a gondolat szép, hogy olyan távolról jöttek hajóval és autóval onnan, ahol egy távoli rokon épp most vett házat.
Azt írta kicsi a világ és milyen hajmeresztő véletlenek vannak. És tényleg.
Londontól északnyugatra fekszik a kertészet, ami egyébként édesmindegy, csak a gondolat szép, hogy olyan távolról jöttek hajóval és autóval onnan, ahol egy távoli rokon épp most vett házat.
Azt írta kicsi a világ és milyen hajmeresztő véletlenek vannak. És tényleg.
tájoló:
életünk.szereplői,
elsőb.,
esemény,
finomság,
kert,
kertmesék,
mindennapjaim,
örömködöm
Abonnieren
Posts (Atom)