Freitag

Irdatlan/gigantikus/extrém

1.
...ijesztő és pusztító volt vihar, például, éjszaka. Még a jól ismert szirénák is szóltak, nyilván árvíz miatt mozgósították az önkéntes tűzoltókat.
Elmosta itt nálunk az utat is (bár, ez legyen a legnagyobb bajunk: hozzánk nem folyt be a víz, mint a faluban sokakhoz). A néhai árok mellet van most még egy meder, ami olyan mély és széles, akár egy patak. Így a háztól felfelé, csak gyalogszerrel járható az út, ha egyeltalán.

2.
M. pöttyei szintén. Reggel megijedtem tőle, mikor szembe jött a lépcsőn. A. két héttel ezelőtti mizériája, bakfitty volt ehhez képest: hatalmas hólyagok, megszámlálhatatlan mennyiségben, a manócska arca megkínzott és sírós, mert szörnyen fáradt -az éjszaka gyötrelmei nem hagyták nyugodni.  
Kényelmetlen volt mindenhogy, már azt sem tudja, hogy van-e különbség viszketés és fájdalom között, azt mondja mindenhol fáj és elege van az egészből, csináljak már valamit!

3.
A mennyiség is -mint a címben-, az elhangzott Anyaaa -áknak!
///Anya! Nézd! Itt egy újabb dudor!        Anya! Mikor lesz már vége?         Anya, bele lehet halni...?    Anya! Szomjas vagyok!      Anya, szerintem lázas vagyok! Mérd meg!    Aaaanyaaaa! Eltorzult az arcom! Még a szemöldököm is tele!  Áááááááááááá!///

4.
...az értetlenségem, hogy vajon miért rötyögött körbe mindenki a városban: mi vicceset találtak ebben  a betegségben? Örülnék, ha valaki végre elmagyarázná, mert én biza nem értem!
...és ha még egy rötyögős arcot látok, esküszöm bepancsolok egyet megkérdezem tőle.

5.
...és piszok nehéz M. gyötrelmeit végignézni.

6.
...mértékben bosszantó és majdhogynem megmagyarázhatatlan, hogy csak a százhatodik nekiugrásra tud lenyelni, egy fél lázcsillapító tablettát.



Mindazonáltal le a kalappal előtte, mert ahogy ezt tűri, az igazán hősies.
Csodálom, hogy még nem kezdett el visítva,toporzékolva ordítozni, meg bömbölni a  sok elviselendő miatt, mert én már bizony azt tenném a helyében!
Most este, egymás szemébe nézve sírtunk. -Az is milyen szörnyű, hogy nemhogy megölelni, de még megsimogatni sem lehet, mert egy ujjbegynyi hely sincs a kis bőrén, ami ne lenne tele izzó, érzékeny dudorokkal!
Vigasztalgatom szóval, meg mosollyal, amíg el nem törik a mécses...
Piszok nehéz.

8 Kommentare:

  1. Hát, nem irigyellek Titeket egy cseppet sem. :(
    Kitartás, gondolok Rátok és küldöm a gyógypuszi és ölelés adagomat.

    AntwortenLöschen
  2. Ugye már könnyebb? Ugye?
    :*****
    V.

    AntwortenLöschen
  3. Remélem, napról napra (óráról órára!!!!) jobb!!!!!!

    AntwortenLöschen
  4. Egyre jobban! ;-)

    Köszönöm, jólesik a figyelmetek!
    Rettenetes egy betegség ez. M. megszenvedte/megszenvedi rendesen. Tegnap már nem lázasodott be és kezdenek ezek a szörnyűségek pörcösödni...
    (Még a talpán is vannak, meg a tenyerén.)
    De már javulgat.

    Köszönöm, hogy gondoltatok az úrfira!

    AntwortenLöschen
  5. Örülök, hogy már javul a helyzet és remélem, hogy most már egy csapásra megszűnnek a problémák.
    Puszillak Titeket!

    AntwortenLöschen
  6. Örülök! Csak így tovább!!!!! :)))

    AntwortenLöschen
  7. Nagyon köszönöm Susu!
    *


    Köszönöm Martine!
    Igyekszünk!

    AntwortenLöschen

Szabad a véleményezés, de kérlek légy kedves! Itt nem bántott senki.

A régebbi bejegyzésekhez írt hozzászólásod, csak engedélyezés után jelenik meg.