Ezmegaz

Most minden időmet, a fiúk töltik ki (HA-Ha!!! Most...). A háromból kettő, itthon velem, aminek egyébként örülnék, csakhát M. még mindig újra és újra lázas. Pénteken, még elment színházba, aztán délutánra belázasodott. (Azóta kilencszer szökött a magasba a hőmérséklete...)
A hétfői látogatásunkkor a doki, csak kedélyesen csevegve magyarázta, hogy a több napos láz, tök-normális-egy-ennyi-idősnél...
Múlt éjjel olyan magas láza lett, hogy borogatást hordtam a csuklójára és a bokájára, míg, végre elindult lefelé...

Szombaton D. elhozta a kertészetből, a korábban rendelt Kikeleti Bangitámat, amit azóta el is ültetett... 
Szép lesz- szép lesz!




 

Mint korábban írtam, írtjuk a rossz katicákat. Idebent pláne, ha odakint találunk, akkor ott is. De ez nem olyan egyszerű, mert nem egyértelmű, melyik is a rossz és melyik a jó katica.
Utánajártam...

Jó katica, vagy rossz?

Mi baj lehet, a rossz (harlekin, avagy a sokszínű ázsiai) katica elterjedéséből?

Képek, a bűnösökről, amiket látva hálát adhatok, mert nálunk, azért ennyi nincs!






...és mutatok egy képet, az első idei felhőszakadásban füvet nyíró,  nem-hagyom-magam-Emberemről...

Mert ha olyan pázsitot szeretnénk és hamarosan, mint amilyen a régi háznál volt, akkor sűrűn kell nyírni, rövidre, amint elérte a nyolc centit, mert később, már késő.    ...és a nyolc centit már el is hagyta, így most kell nyírni!    Megyek is...

...és ment a Drága és kisgatyáig széjjelázott...