M. nagy becsben tartja az elkészült rajzokat. Mappába gyűjti, dátummal és leírással marad meg emlékbe, mikor, milyen témájú képet készített, amiket később kiválogat és érdem szerint megtartja, vagy eldobja őket. (Gyakran csalok. Az általam jónak tartott képeket megtartom, ha ő kidobná...) A megmaradt rajzokat lefűzzük.
Az iskolából is tucatszám hordja haza az aznapi rajzokat és azt már ne kérdezze senki, mikor van ott ideje ennyit rajzolni. Azt mondja, míg a másik osztállyal foglalkozik a tanárnéni, így foglalják el magukat, vagy a számítógépen játszanak... (Ugyanakkor, meg hajtják őket, más iskolákban még a 14. betűt sem vették, itt meg már alig maradt ismeretlen. Hajtják őket, de nem gyakorolnak, olykor az az érzésem én tanítom itthon, minek is jár el...)
A. más eset. Ő a gondosan elkészített rajzait, miután nagy kegyesen megtekintésre odahozza hozzám (veszi az ollót) és -szintén- nagy gonddal felaprítja.
Kíváncsi vagyok, hogy fogadja majd később a kérdésére: neki miért nincsenek rajzos mappái, mint M.-nek, a kérdésemet: a fecnihalmokat ugyan, hogy raktam volna el?
Alig pár hónapja, hogy elkezdett színezni. Festeni szeret, de csak naaagy fekete pacák maradnak a lapokon a művelet végére, mert színt-színre halmoz. Csak a lap szélén látszik, hogy több színt is használt, nem csak a feketét.
A filc- rajz (merthát az, vagy mi) ára, két sárgarépa volt. Ennyiért tudtam kiváltani a biztos
Talán sejthető, a képen, napocska, házak és autók cikáztak a sötétítés előtt...
Két hete hazahozott egy festményt az óvodából, amit hosszan nézegettem, de úgy sem tudtam kitalálni mi lehet, majd gyötrődésemet megelégelve A. fiam kisegített: Színek anya! Színek!
Én balga, meg tavat akartam látni, hegyeket, közben meg színek!!! ...hát persze!
Keine Kommentare:
Kommentar veröffentlichen
Szabad a véleményezés, de kérlek légy kedves! Itt nem bántott senki.
A régebbi bejegyzésekhez írt hozzászólásod, csak engedélyezés után jelenik meg.