négyesben töltöttük, mert (milyen jó nekünk) ismét
ünnepnap volt. Hála a gyerekeknek, program is szerveződött. Normálisan, az utolsó
utáni pillanatban indulunk el fát választani, de most, hogy a srácok már legalább két hete ezért sírdogálnak,
+ a létszám is teljes és a múltkori próbálkozásunkkor nem volt otthon a gazda, ismét vizitre indultunk a faültetvényre.
Ott még bokáig ért a hó, azon verekedtük végig magunkat fától-fáig. Alig fél óra alatt térdig áztak a csemeték (a két kófic persze) és agyonfagyott az ifjabb, mert a csuda tudja milyen ötlettől vezérelve hóra vágyott. Konkrétan: megette. Sokat.
Gondolom, mert rendesen didergett hazáig.
Hogy a lényegről is írjak, végül találtunk fát, ami biztosan befér... Idén még az alsó szinten lesz, a lépcső hiányában csak ott kaphat helyet, így
D. buzgón méregetett, amivel jópár
nekem nagyon tesző, termetes, formás fát megmentett a biztos pusztulástól. A gyerekeknek is volt
némi beleszólásuk,
de azért sikerült dönteni.
Keine Kommentare:
Kommentar veröffentlichen
Szabad a véleményezés, de kérlek légy kedves! Itt nem bántott senki.
A régebbi bejegyzésekhez írt hozzászólásod, csak engedélyezés után jelenik meg.