Malőr

Hétfőn este elérhetetlenné vált számomra a gugli, vele együtt a vezérlőpult, blogostól.
Gondoltam: nincs, hát nincs, majd lesz.
Tegnap reggel néztem: nincs.
Aztán hallottam rossz híreket is, ahogy előzőleg este már mástól is...  -az, hogy nem elérhető a blog, az nem probléma, csak ha azt csinálok belőle... azért megkerestem Altairt és ő kérdezett, meghallgatott, javasolt és problémamegoldott, meg vállon veregetett, mire én felhagytam a házban és környékén futkosással (tettem a dolgom, közben meg újra és újra visszajöttem bosszankodni) és miután úgy tűnt, a probléma vagy megoldódik magától, vagy nagy valószínűséggel egyszerűen így marad, délután regisztráltam máshol, hogy ha írnék, legyen hová...

Eszembe jutott az az írás a nőStényeken, az Elolvadt remények.
Kiszolgáltatottak vagyunk mi mind. Az elmúlt elig két napban beleszagoltam egy kicsit, habár nem veszítettem semmit.
Meghúztam a vállam (köszönet érte Altair!), létrehoztam másik blogot, írtam is, pont.

...talán az olvasólistám, az fájt: hogy találok meg minden blogot újra? No meg, hogy kommentelek eztán. A nagyszoba és a zugblog, be sem engedett. No, az rossz volt...