az előző bejegyzés közzététele után, beléptem a FB.-ra, ott iziben egy képmontázsba botolva elkapott a tömény hányinger.
Eszünk húst, tény.
Az illető vadász, ez is való.
De a képek vértől csöpögnek ő meg vigyorog, büszkén tartja az agancsos fejet (test sehol!), a vaddisznő pofáját, van kép, ahol a tetemen fekszik, vagy a háta mögött nyúltenger, persze valamennyi élettelen...
Tudom, a francnak néztem meg, de a döbbnetettől nem görgettem, nem tettem semmit, csak néztem.
Mert tegye, de minek feltenni?
Büszkeségből, tudom.
Rosszul vagyok.
Őszintén nem csípem a vadászokat...számomra ártani állatnak olyan, mintha emberrel csinálnám...és húst ma már alig eszek. Persze ezt is kevesen értik meg...de nem vagyunk egyformák. Valószínű, hogy csak én fogom fel így!
AntwortenLöschenDehogy csak Te!
LöschenA "sport" és "élvezet" jellegét nem értem a vadászatnak. A büszkeséget meg pláne nem.