tegnap megtörtént.
Nem izgultam és nem idegeskedtem. Merthogy nem tudtam.
Anyum, nemes egyszerűséggel elfelejtett szólni, hogy kedd helyett, hétfőn lesz a műtét.
Szerintem, kíméletből vállalja még a feledékenységet is...
Ő, hogy hogy érzi magát, még nem tudom. Épp most zajlik a látogatási idő, ill. maga a látogatás, így infót csak utána kapok.
Viszont az operáció komplikáció nélkül zajlott, azaz: amit kellett, azt megoldották, mert meg tudták.
A többi, már rajta áll. Nyilván, ez a java. Hiszen ezek a dolgok, fejben dőlnek el.
No.
Gyors gyógyulást anyukádnak! ♥
AntwortenLöschenNagyon örülök, hogy jól sikerült a műtét és sok erőt és kitartást kívánok a gyógyuláshoz!
AntwortenLöschenAzt hiszem, szabadságolom magam...
AntwortenLöschenSzörnyen röstellem, hogy ilyen félreérthetően írok.
Nagyon köszönjük a jókívánságokat, amik nem anyunak mennek. Nem írhatom kinek...
Komoly, nagy műtét volt és ő -aki nem anyu-, már felébredt, úgy mondták, óráról-órára javul az állapota.
Még pár nap intenzíven, aztán további hetek a kórházban és így tovább a gyógyulás útján.
Köszönöm!
(Ne haragudj Altair, az ismételt félrevezetés miatt!!!)
Jól van, meglesz ez.
AntwortenLöschen:****
Semmi rossz érzésem nincs. Nyugodt vagyok.
AntwortenLöschenSzerintem is minden rendben lesz!
Köszönöm Vaskalap!
De jó! És sokkal jobb, hogy AKKOR nem tudtad!
AntwortenLöschenHogy van ma?
AntwortenLöschenV.
Lepkevár!
AntwortenLöschenTényleg jobb. 'Asszem'.
Csak kicsit bosszant, hogy, mint egy gyerekkel, trükköznek velem...
*
Köszönöm Vaskalap!
Egyre jobban.
Kikerült az intenzívről és egyre önállóbban mozog.
A kedélye is jobb!
Bízom benne, hogy ide is visszatérnek majd, a hiányzó hozzászólások és a válszok...
AntwortenLöschen