sápadt arccal érkezett haza és már az ajtóból, lihegve kiabált, még teljes menetfelszerelésben, hogy meghalt a Paula!
Paula az iskolabusz sofőre.
Mikor már megérintett az infarktus szele, kiderült, hogy ez a Paula, nem az a Paula, hanem az új tanárnő macskája.
Ugye nem ítél el senki, hogy ezen előzmények után, fennhangon nevettem, hogy: Ja, "csak" a macska!?
Hú, még rám is a frászt hoztad, pedig Pált sem ismerek közelről, nemhogy Paulát! Szegény cicus :(
AntwortenLöschenHatározottan szeretem a macskákat, és ezt a szegény párát is sajnálom, de az előzményekhez képest ez tényleg nagy megkönnyebbülés.
AntwortenLöschen(Csoki-kérdés megválaszolva! :) )
Jól megijesztett Téged a kis lurkó!
AntwortenLöschenMondjuk bennem az is felmerül, hogy miért traktálja őket ezzel a tanárnő?! Elhiszem, hogy szomorú miatta... na de akkor is!
Hosszan dőlt belőle a szó, csak hadart, hogy milyen szörnyű ez az eset... majd nagy nehezen kinyögte, hogy hát "az a szegény macska", én meg nem értettem milyen macsekról beszél...
AntwortenLöschenSzerencsétlen helyzet, gondolom adódott az alkalom, beszélni szeretett volna velük az elmúlásról. M. érzékeny kisfiú, persze, hogy felkavarta, ő nem az a gyerek, aki válogatás nélkül és reggeltől estig nézi a tv-t, őt felkavar egy ilyen hír.
Ez még mindig jobb, mint mikor (tavaly) az egyik gyerek anyukája, aki keletről származik, bejött az iskolába és hosszan mesélt a saját hitvilágáról, benne bosszúálló szellemekról és olyanokról, akik elviszik az ablakból a nekik kikészített ételeket...
Azt nehezebb volt megmagyarázni.
(Köszönöm Lepkevár, elolvastam, megnyugodtam. :-))
Susu nézeteit osztom. :o) Vagy a hamvasztásra is elviszi őket? :oP
AntwortenLöschen:-DD
AntwortenLöschenAhhoz azért lenne pár szavam.
Szerintetek nem az iskolába illő téma, he mesél a tanerő a kis kedvencének elvesztéséről?
/Az elmúlt évben több eset is volt, ami kiverte nálam a biztosítékot. Nyilván megedződtem, vagy érzéketlen lettem közben...
Igen, biztosan ezért nem vált ez ki belőlem ellenérzést.
Én nem nehezményezem, ha ilyesmit is mesél egy pedagógus, biztosan nem most először mesélt a cicájáról.
AntwortenLöschenNálunk mindig a harmadikos osztályokra jut a munka, hogy rendben tartsák egy legendás helyi tanítónéni sírját, aki 18 évesen halt meg. Kapnak virágokat és a szülőkkel, meg a napközis tantónénivel kivonulnak a temetőbe. Ott egyszer elmeséltem nekik, hogy nem mindenkit tesznek sírba, van más szokás/lehetőség is. Kell velük erről beszélni, mert érdekli őket.
AntwortenLöschenV.
Most mesélt először, mert ő új tanárnő, alig két hetet töltött eddig a srácokkal. De téma mostanában a háziállat a suliban, mert sok csimota kapott kutyát, macskát a nyáron.
AntwortenLöschenIgen, azóta is sok a kérdés, pedig itthon volt már ez téma, mégis.
Szép ez az együtt emlékezés. Szép.