Nem felejtettem ki a kenyérből a sót, sem az élesztőt.
Most, úgy egyeltalán, a kenyeret magát felejtettem el.
Este van. Igazából éjszaka, de nem bánom. Szeretm a gyertyafényt, jól elvagyunk itt ketten a sülő kenyérrel...
Eszembe jutott erről az egyik tanárunk, aki, mikor nyavajogtunk, hogy jaj még ez is, mikor nyakunkon a vizsga, azt mondta: Hölgyeim és uraim, jegyezzék meg: a nap huszonnégy órából áll! ...és még ott az éjszaka!
Üdv a klubban. :) (Én is mindig éjjel sütök kenyeret, mert "a nap huszonnégy órájában" elfelejtem. :D)
AntwortenLöschenGyertyaláng felett sütötted a kenyeret? :D :D :D - én is szoktam éjjel sütni, ha túl későn döbbenek rá, hogy nincs a gyerekeknek másnapra uzsonnája.
AntwortenLöschenÖrömmel hallom, hogy nem vagyok egyedül. :-)
AntwortenLöschenNeheem! :-)
Itt is ez volt a helyzet, mert az alma/barack nem jó, sonkás sajtos kenyér kell...