Nem szeretem ezeket a napokat mint a tegnapi. Rendszerint ilyenkor melegvízespalackkal összegömbölyödve sajnálom magam, lehúzott redőnyöktől sötét szobában és bőgök, vagy próbálok aludni, ha pedig a srácaim itthon vannak, igyekszem belül zokogni és derűt látni ( hahaha ). Ilyenkor autót vezetni, pláne idegent, pláne messzire, utálok. Pocsék leosztás így egyben. Viszont D.-nek ma már kellett az autó és a tervezettől ellentétben tegnap maradnia kellett a hétfői helyszínen ( ragaszkodó ügyfél: még ezt, még azt legyen szíves... )
De ismerek egy igen ütős koktélt ilyen muszájhelyzetekre ( gyulladáscsökkentő + aspirin - !!! ), így félútra kellőképpen ellazultak a görcsök míg én minden idegszálammal a forgalomra koncentrálva elrötyörésztem az autón, az elképesztően hülye, további forgalomban résztvevőn ( mindenki más, igen ) és magamon...
Készültem pokrócokkal, hogy majd a zöldben jól elleszek az olvasómmal, de kaptam ott nyugágyat, noha nem kértem, de ilyen kedvesek és el is kezdtem olvasni, de valahol egy mondat közben megszólalt J, a szerelő, hogy ha szeretnék nyugodtan maradhatok is akár, de ő már végzett, gondolta szól...
Két órával nem tudok elszámolni.
A hazautam borzalmas volt, a bogyók hatása elmúlt, az álmot sem siekrült teljesen elhessegetni, így full koncentrációval, a kormányra merevedett ujjpercekkel értem haza, alig pár perccel a fiam előtt -pedig azt hittem még alhatok kicsit a melegvizes palackkal, összebújva, szerelmesen. Nyaff.
Íme a brutál, a gengszter aszfaltszaggató-dög.
Keine Kommentare:
Kommentar veröffentlichen
Szabad a véleményezés, de kérlek légy kedves! Itt nem bántott senki.
A régebbi bejegyzésekhez írt hozzászólásod, csak engedélyezés után jelenik meg.