Dienstag

A gond, kérem, nem kicsi

Reggel egy pillanat alatt meg volt a baj, csupán egy rossz mozdulat, a pohár feldőlt, a lé kifolyt, végig az asztalon, nagy loccsanással a földön végig, a loccsanás következtében a szék- és asztallábakon, az semmi, a szép, fehér falon is, ami aztán pöttyös lett, az a csúnya-pettyes. No.
Ezt takarítani kellett, hajlongva (ami ugye nehezen), alaposan (az előző kizárja emezt), ebből lett, amit Kedves Felmenőm szokott volt mondani: amerre a papok táncolnak.

De nem ragad semmi és én igazán tudom pozitivan nézni a dolgokat, így ez is valami.

3 Kommentare:

  1. Elég kellemetlen érzés, amíg nem látjuk, hogy tisztul a helyzet..."

    AntwortenLöschen
    Antworten
    1. Itt nem tusztul, még mindig úgy járok, mint egy aggastyán, ha cipőbe kell lépnem, edzőt húzok ,pontosabban: abba lépek és kezeslábasokat hordok, azt könnyű felhúzni -talán tavaszig javul a helyzet -addigra ciki lesz a síruha...

      Löschen

Szabad a véleményezés, de kérlek légy kedves! Itt nem bántott senki.

A régebbi bejegyzésekhez írt hozzászólásod, csak engedélyezés után jelenik meg.