Mittwoch

Jóságos ( ? )

Eddig négy pályázatot adott le M., persze többségében az iskolán keresztül, de mindig nyert valamit. Nem országos szinten első és idén nem az iskola legjobbja lett a rajza, de értékelhetőnek ítéltetett az eddigi összes.

A.-ék péntekre* aranyos műsorral készültek a népiskolai ünnepségre, modern elemekkel átszőtt, de dialektusban előadott meserészletekkel. A mi kis szöszkénk a betanulás kezdetén lobogtatott itthon egy lapot, hogy a "Császár új ruhájának" ő a mesélője, ímhol a szövege, egyszer felolvasta és később, mikor közelgett a péntek kérdeztem mi újság, azt mondta ő tudja, de el nem mondja, legyen mégiscsak, legalább részben meglepetés az előadáson.
Mikor felsorakoztak cetli nélkül, akkor azért nyeltem nagyokat és az egyetlen támogatóm, M. szemében kerestem a megváltást: most mi lesz, nincs a kezében a szöveg.
Az úrfi kiállt és gyönyörű némettel, magabiztosan, minden hanggal a helyén alőadta amit kellett.
A műsor végén az igazgatónő többek között a szülők közreműködését is megköszönte, hogy felkészítették a gyerekeket, mert lám, milyen szépen megtanulták.
Lapítottam.


Tegnap míg megmérettetett az autó ( műszaki ), a rámszakadt 45perces szabadidő behajtott pár cipőboltba ( azért vettem könyvet is, hármat, darabonként 1 petákért ), és ahogy egy vászoncipővel a lábamon azon morfondíroztam velem jöjjön-e a leárazott, bár csinosnak jóindulattal sem mondható, ellenben kényelmes és hófehér vászon, akkorát sóhajtottam, hogy a szomszéd sorban rámoló eladó odalépett mi a gond. Elmondtam, azon kesereg a szívem, hogy nem vagyok-e már ehhez túl öreg, majd odacsődített a hahotájával egy másik, nála fiatalabb eladót aki azzal próbált vígasztalni, hogy ugyan már, a vászoncipőhöz sincs korhatár, meg különben is, ő még harminc évesen is hordott ilyet!
Így közelebb a negyvenhez, azért jólesett, vagy a fene se tudja, de végül velem is jött -már a vászon-, mert a 23 peták nem 45 és ennek lehet örülni. Meghát fehér, hófehér! Igaz, a pántos, meg nem pántos, rövid, meg a hosszú ruháimhoz még mindig nincs cipőm, de nyaralásig hátha lesz.
Különben is, divat mezítlábazni. De ha így, akkor a 23 is csak pénzkidobás volt.





*A tanítás után fancsali képpel érkezett, véres pólóban, sebes térdekkel, bőr nélküli tenyerekkel, mert mindkettőt lenyúzta, és a tenyérnyi horzsolással a mellkasán. A mécses, csak a zuhany alatt törött el, hát még mikor lefújtam a sebkezelővel, mert elesett a suliban. Persze az ünnepségre nem akart elmenni, mert ciki sebesen megjelenni...

Kommentare:

  1. Antworten
    1. Kénytelen leszel a szavammal beérni. A nyertes rajzokat nem adják vissza.

      Löschen

Szabad a véleményezés, de kérlek légy kedves! Itt nem bántott senki.

A régebbi bejegyzésekhez írt hozzászólásod, csak engedélyezés után jelenik meg.