Dienstag

Életem első

búvártalpa zöld volt. Volt.
Évtizedekig elvoltam nélküle, mígnem két éve vettünk egy állíthatót hármunknak és egyet A. lábára.
Az állítható csatja a tavalyi nyaraláson, annak is az utolsó napján úgy szétesett, hogy D.-t közel egy órára lefoglata, de mit beszélek, mindenki lapos meg hegyes köveket keresett, mire célszerszámot találtunk, hogy újra használható legyen. Igen, én szerettem volna vele úszni, persze, hogy akkor esett szét...
Ti tudtátok, hogy aranyárban mérik?
...és azt, hogy néhány online áruházban méretezés szerint árazzák? 35-ös a lábam. ( tenyerét-dörzsölő-vigyorpofa )

Ma megjött. A kritikákra, értékelésekre szánt idő ( sok ) maximálisan megérte.

T.ö.k.é.l.e.t.e.s

Ja, sárga.

4 Kommentare:

  1. A sárga irigység nem fog belőlem beszélni, sem talpakkal, sem anélkül nem tudok úszni.
    (és már megint vizes téma :))

    AntwortenLöschen
    Antworten
    1. ( Még szerencse, hogy a következő sörös-szotyis. :) )

      Sehogysem kell ezért irigyelni, sokaknak sokkal szuperebb cuccai vannak. De ez az enyém, hát örülök. Nagyon.
      Az úszótudományom meg, viszonylagos. : )

      Nem nagy ügy megtanulni, de nagy szabadságot ad, jó ha tudsz úszni.
      A különbség pont akkora, mint mikor nincs, majd lesz valakinek jogsija.

      Löschen
    2. Van jogsim, kocsi is a garázsban. Még kiállni sem biztos, hogy tudnék, nem hogy kimenni a forgalomba a gyerekekkel.

      Löschen
    3. Ebben az esetben a különbség csak egy papír.

      Nem szeretsz vezetni?

      A vezetés nekem szabadság, önállóság, szerelem. Leginkább szerelem.

      Löschen

Szabad a véleményezés, de kérlek légy kedves! Itt nem bántott senki.

A régebbi bejegyzésekhez írt hozzászólásod, csak engedélyezés után jelenik meg.