Annak ellenére, hogy az úrfiak, már itthon vannak, a férjem hazajár most is, is: mert ma is, tegnap meg az alkalomhoz igazodva pláne, bár későn jött, olyan későn, hogy engem már elnyomott az álom, aztán arra ébredtem, hogy atya ég! ég az ágy! Majd kiderült, de még a gyors lefolyású infarktus előtt -szerencséjére, mert mi lett volna, ha épp ezen a napon tesz el láb alól- felismertem, hogy ami ég, az egy gyertya, ami jobb híján egy csokiba mártott nápolyiszeleten lángolt, hogy aszongya: kívánj és fújj!
A teljesség kedvéért ezt még el kellett mesélnem.
:) Nagyon jó! Isten éltessen benneteket együtt :)
AntwortenLöschenKöszönjük! : )
LöschenAranyos gesztus! :)
AntwortenLöschenIgen. : )
Löschenbizony ám.... valaki nagyon szeret Téged...:) Isten éltessen sokáig!
AntwortenLöschenMég az is lehet. ; )
LöschenKöszönöm!
Boldog szülinapod volt?
AntwortenLöschenBoldog!
LöschenJaj, most látom, hogy ahol én is boldog szülinapot kívántam, az valahogy kitörlődött - úgyhogy boldog születésnapot utólag is :)))
AntwortenLöschenKöszönöm, nagyon jólesik!
LöschenIstenke éltessen!
AntwortenLöschenKöszönöm drága Vaskalap!
LöschenTe regisztráltál a bloggerben?
Lehidalok!
Tőlem tornázhatsz :D, de ez a google fiók miatt volt, nem regeltem a bloggerben.
AntwortenLöschenV.
...csak úúúgy megörültem...
LöschenBár azt, hogy tulajdonképpen miért, azt magam sem tudom.