remek dolog, ha az ember egy kőöreg négykerekűvel mászkál.
Igaz, a kulcsot ugyan még bent nem felejtettem, de az ajtót nyitva, sokszor.
Kutya rá nem hederít.
Vagy télen a jeges úton, talán, mert ezt nem féltem annyira, magabiztosan jártam a dombokon fel, le, míg mások az árokban, vagy a kaptató előtt elekadva bosszankodtak.
Öröm az öreg, no.
Keine Kommentare:
Kommentar veröffentlichen
Szabad a véleményezés, de kérlek légy kedves! Itt nem bántott senki.
A régebbi bejegyzésekhez írt hozzászólásod, csak engedélyezés után jelenik meg.