Dienstag

Házat épít

ma, ill. mától.

A karácsony szép volt, meghitt. De persze kellett a kerekhez egyéb is: az ünnep elmúltával drámáztak D.-vel a szülei. 
Dünnyögött, rágódott rajta egy darabig, aztán ez is elmúlt -egyre könnyebben megy a bajok hátrahagyása. 
Nyilván a gyakorlat teszi.


Az ünnepi hét szombatján (12.28) meccs volt, nem is akármilyen, az első igazi a nagyfiúnk életében, két csapatot vertek puhára és csak azért nem hármat, vagy négyet, urambocsá többet, mert nem volt, csak kettő.
Igaz, az első meccs alatt jól berezeltem, mert a két ellenfél küzdelme ugyancsak harcias volt, ilyennek a mieinket soha nem láttam, de a mérkőzések során kiderült, az agresszió feléleszthető, sőt jön magával és nem is minden: ha a csapatnak van remek taktikája és még remekebb összjátéka. Izgalmas volt, szépen nyertek a Lovagok, másodszor igazán szoros küzdelemben.
D. méltán volt büszke a fiára: M. is határozott volt és ügyes.

Szilveszterkor itthon ünnepeltünk tüzijátékkal, beszélgetésekkel, kitartó tízévessel, nyaralástervezéssel és némi majdnembőgéssel dünnyögéssel (pár nappal korábban vettem észre, hogy a külső vincsit nem lehet olvasni, nem lehet rá menteni, kvázi halott, emígyen, lehet elveszett hét évnyi fénykép, A. hét életévének összes képe...), éjféli Himnusszal.

Már ebben az évben jártunk, amikor M. nyílt napra ment másodmagával a kiszemelt iskolába. A reakciók meggyőztek: nincs miről gondolkodni, oda megy, ősztől gimis lesz és piszok korán fog kelni (5:45-kor legkésőbb) bah.

Az utolsó beszámolóm óta még írt egy-egy német és matematika dolgozatot is, ez utóbbit majd ezen a héten kapja kézhez. 
Az eddigi mérleg jó: a négy dolgozatból három egyes lett.

A szomorú, gyászos kedvem dacára kitartok: tán mégsem lesz sütőcsere, ha előkerül a számla (nem az én saram, de hosszú lenne elmesélni), megszerelik. Ha lehet. Lévén garancia van rá, összesen öt év, éljen a kéksárga!

Mesélni meg nincs kedvem. Pedig lenne mit, de mire idekerülök elszáll a gondolat, bármilyen jó is volt, ha volt.

De vissza a mához:
Hajnalban beszéltünk, a daru már állt, épp a falakra kamionokra vártak, amik a KRESZ miatt, annak betartása végett lementek a térképről.
Talán magassági kormány nélkül is bejutottak abba az utzába, majd este elmeséli.

6 Kommentare:

  1. Az én gyerekeim is 5,45-kor kelnek már két és fél éve. Meg lehet ám szokni. :)

    AntwortenLöschen
    Antworten
    1. Ha meg lehet szokni, hát megszokjuk. Köszönöm!
      De egy kicsit tartok tőle, nehogy megutálja emiatt a sulit.

      Löschen
  2. A wincseszternek egy data recovery-t, általában sok minden visszaszerezhető vele, ha nem is minden. Noémi

    AntwortenLöschen
    Antworten
    1. Köszönöm Noémi! Üdv itt!
      Már olyan nagyon berezeltem a veszteség puszta lehetőségétől, hogy én biza hozzá nem nyúlok. Majd jön valaki, aki állja majd, ha az esetleges sikertelen próbálkozás után rá haragszom.

      (Karácsony előtt még láttam a mappákat, amiket ráraktam. De nem lehetett sem megjeleníteni a tartalmukat, sem rávinni újakat. Szilveszterkor már azokat sem mutatta, sőt semmit, csak hibát jelzett... a hozzáértő segítségem azt mondta a "chkdsk F1"-el próbálkozna, de mert -gondolom jól látta a kétségbeesésemet- nem akart gyötörni, nem próbálta inkább.)

      Löschen
    2. Hazabeszélek... Kedves Férjemnél sokszor látok hasonló winyókat. Tényleg sok minden menthető, csak előtte nem kell babrálni, hogy minél kevesebb dolog vesződjön. De ez sem 100%.
      Kár, hogy messzire laktok.
      Noémi

      Löschen
    3. A soraid után, gondolhatod én hogy sajnálom, hogy nem a szomszédban laktok!
      : (

      Köszönöm a szándékot és a kedvességet!

      Löschen

Szabad a véleményezés, de kérlek légy kedves! Itt nem bántott senki.

A régebbi bejegyzésekhez írt hozzászólásod, csak engedélyezés után jelenik meg.