A fiúk alapvetően vidám, mosolygós gyerekek. Voltak. Nem is tudom hogy
fogalmazzak, talán még csak gondolati szinten állt ez bennem össze,
viszont sokszor aludni sem tudok, annyira nyomaszt. Felébredek az
éjszaka közepén, és azon tördelem a kezeimet, min tudnék úgy
változtatni, amivel a srácaim is elégedettebbek lennének. Merthogy ez
baj. Elégedetlenek.
Sokat vannak úton, egy órát reggel és délután az iskola és az otthonunk
között. Délután a tízéves hetente kétszer megy edzésre a tizenhárom
háromszor ésegyszer a nyolcadik órája miatt négy után ér haza. Fáradtak,
és még gyerekek, nagyon gyerekek. Lógnának, bambulnának időnként, ha
lehetne. De vagy az említett köreiket futják, vagy tanulniuk kell és
leckét írni...
Mindketten gyorsan tanulnak, csak: nehezen állnak neki, noszogatni kell
őket és a telefonokat elszedni mikor hazaérnek, kizárva ezzel a zavaró,
időfaló cseteléseket, játékokat. Persze nyafognak, hosszú képet vágnak,
meg puffognak. Én meg már elvárnék ezt-azt.
Nem szeretném azt lesni letették e az időrabló ketyeréket, valóban
nekiálltak-e a dolguknak. Nagyok már, de nem látom bennük a
tennivágyást, a kötelességtudatot. Ill. nem este nyolckor, mikor
rádöbbennek: elfeltekztek a két hete feladott prezentációról, a négy
oldalnyi matekfeladatról, vagy a tengernyi angol szóról, amit meg
kellett volna tanulni... Az meg, hogy hajnali hatkor jelennek meg riadt
tekintettel, fogkrémtől habzó szájjal, kifittyenő fogkefével kisgatyában
azzal, hogy húsz lapos A4-es vonalas kellene margóval, mert betelt a
német iskolai füzet, az már nem billent ki a nyugalmamból. Írószert
megszégyenítő készleteim vannak épp ezen helyzetek épeszű túlélésére.
A telefonok kiirtásánál kellene kezdenem - ha már ők nem bírnak egyensúlyra lelni- és az edzővel is beszélnem kellene. De mit?
Mozogni kell, edzés nélkül még lomhábbak lennének, elpuhulnának.
Ha teljesen kiveszem a kezükből a technikát, lemaradnak és kiesnek a véráramból.
Bár tudnám mi a helyes, működőképes megoldás!
Heló! :)
AntwortenLöschenSzia!
LöschenLátod, hogy jártam?
Bezárom a blogot, de a blogger nem engedi... Lehet egyszer majd csak eltűnik, ne lepődj majd meg!
Én már nem. Már semmin sem.
hagy őket - ugyanígy vagyunk
AntwortenLöschenén örülök a blogger döntésének :)
Azt mondod jó ez így?
LöschenNem tudok mihez kezdeni vele. Nme kapok értesítést a hozzászólásokról, nem látom a statisztikát és nem lehet lezárni a blogot. Nagy gubanc van.
nem, nem jó így - de azért én örülök (bár én sem örülnék, ha én akarnék bezárni és nem menne)
AntwortenLöschenTovább nem erőlködöm. Lesz, ami lesz.
LöschenA srácokat viszont nem hagyom. :)