Brrr.

Eddigi tapasztalataim alapján kijelenthetem, a legembertelenebb, legkegyetlenebb üzenet, ami az iskolából jöhet, az az újfent a fejét délcegen felcsapó tetűjárványról érkező.

Megint ész nélkül vakarózom, meg ráz a hideg, pedig nálunk semmi nyoma.

Minden évben, ha szerencsés volt a közösség csak egyszer, de volt, hogy háromszor ( 3x! ) voltunk harci készültségben.
A gyerekek piszkosul szeretik: két héten át minden másnap sk mosom a hajukat - hátraarc, kis törölköző az érzékeny lelkűek intim részei elé és habzó sikamika, amit végignyávognak, mert szerintük ilyenkor durva vagyok.


Tavaly, a katyvasz ( megelőző sampon ) leárazásakor két flakonnal is vettem - a  hír utáni következő szélütést a kasszánál kaptam, majd mikor kinyitottam az egyik tetejét: A. sikítva menekült a büdös lötyi elől. Az sem zavarta, hogy pucér, sem az, hogy vizes.