Dienstag

Most

igen jólesne a lelkemnek ha mesélnétek kicsit Magatokról, ha beszélgetnétek kicsit velem. Bármiről, ami Benneteket foglalkoztat, Veletek történik éppen.
Örülnék.

38 Kommentare:

  1. Nekem feküdnöm kell, de reggel jövök.

    AntwortenLöschen
  2. én ma visszautasítottam egy állást - nem nekem való volt. most pedig berogyok az ágyba. a fene sem gondolta, hogy ilyen fárasztó állást visszautasítani :)

    AntwortenLöschen
    Antworten
    1. Ha nem való, hát nem való.
      De csak megtalálod már, amit keresel! Teljes szívemből kívánom. Nincs annál megterhelőbb, mint egy nyomasztó munkahely.

      Löschen
    2. De, van. Viszont kerüljenek el jó messzire!

      Löschen
  3. Antworten
    1. Örömmel látlak!
      Mesélj nekem kicsit, míg oda leszek. ( Jövős-menős délelőtt. )

      Löschen
    2. Szülinap szülinap hátán, tortakészítés, szabadnap, munka. Melyiket részletezzem?

      Löschen
    3. Annyi időm sajnos nincs. Mióta dolgozom, sok mindenre nem jut úgy idő, ahogy szeretném. De igyekszek. Ha ilyen rövid hozzászólásokban megfelel...

      Löschen
    4. Tökéletes lesz! Látod, nekem is csak fél mondatokra futja. :)

      Löschen
    5. Reggel 5kor kell(ene) felkelnem. a gyerekeket valamikor fél7 környékén próbálom összeszedni, és mivelhogy most nincs biciklim, gyalog elsétálunk az óvodáig, majd én onnan bevágtatok dolgozni. A kedv és a munka nincs mindig arányban. Capucinózni itt szoktam.
      Délután sietek a gyerekek után, majd séta hazafele, beszélgetés, diószedés. Aztán valamikor főzni kell, az állatokat lerendezni. Mosni hétvégén szoktam, mert szeretem, ha kint száradnak a ruhák, kint hagyni nem szeretném, mert a kutya unatkozik.

      Na, de most már biztosan érkeznek a fiúk is.

      Löschen
    6. Igen, azért nem olvastam azonnal, mert megérkeztek...
      A diót a saját kertetekben szeditek, vagy út közben - tényleg szeretnélek elképzelni Benneteket, khm. látni. :)

      Löschen
  4. Nos, ha ilyeneket írsz, kénytelen leszek aggódni :)))
    Tele vagyok munkával, szétfolyik a lakás, vele együtt az életem, de mégsem tudok most ez miatt nyavalyogni. Sodor az ár:)

    AntwortenLöschen
    Antworten
    1. Talán éppen azért nem lehet keseregni, mert nincs rá idő.
      Egészen az esti lefekvésig, mikor a sötéttel karöltve belépnek a gondolatok és kíméletlenül felpeckelik a szemhéjat, légyen az akár ólomnehéz a fáradtságtól...

      Löschen
    2. Ez a része ismerős és szívesen írnék valami okosat, hogy hogyan (ne) csináld, de nem tudom az ellenszert én sem.

      Löschen
    3. Ha arról mesélsz, hogy hogyan pározod a zoknikat, annak is örülni fogok. Tényleg, hogy?
      Gombócban, csak félbe hajtva, esetleg félbe hajtva és az egyik szárába belefordítva, vagy hogyan kerülnek a fiókba? Fiúkba egyeltalán?

      Löschen
    4. Na erre is jó kis feleletem van, ugyanis mindenkiét másképp: a gyerekekét félbehajtva és az egyik szárba befordítva, a felnőttekét pedig gombócozva. Az oka nagyon egyszerű: már akkora lábaik vannak, mint a mieink és vannak egyforma zoknijaink. Így viszont kapásból tudom, ha hatfelé kell osztani a rengeteg zoknit.
      Viszont! Használok egy nagyszerű találmányt, a zoknicsipeszt! Mindenki rátesz egyet a zoknijára, mielőtt a szennyesbe tenné, én meg csak behajítom a mosógépbe, az akasztójánál fogva felrakom szárítani és párosításnál leszedem róla, a csipesz pedig visszakerül a fürdőben lévő kosárba, ahonnan este újraindul a körforgás.

      Löschen
    5. Zseniális! Csipeszt azért nem vettem, mert az alsókat szinte mindig becsapom a szárítóba. E kettő szerintem nem szeretné egymást.
      Mindig betartják - sosem feledik el rátenni?

      Löschen
    6. Én már simán mosok mindent mindennel, nem vacakolok velük és nem történt eddig galiba. És hogy elfelejtik-e? Ritkán igen:)))

      Löschen
    7. A szárítóba nem teszek be mindent, tényleg csak az alsóneműt, ill néha egy farmert, vagy nem tudom mit, ami mostazonnal kell.

      Löschen
  5. Ilyen kis színes apróságokra vágyom. Elképzelni másokat, ahogy ülnek a széken reggel és békésen keverik a reggeli _meleget_ a csészében, közben csevegnek, kérdeznek, vagy csak elolvasnak pár sort... Hogyan érik el a buszt/ vonatot - épp két szatyorral a könyökhajlatukban égszínkék kabátban, vagy mások, talán az előszobában izgatottan keresve a slusszkulcsot, majd megtalálván szintén rohanva indulnak? Egy kicsit másokra karaok gondolni.

    Mindjárt jobb lesz, hamarosan itthon lesznek a fiúk.

    AntwortenLöschen
    Antworten
    1. Nekünk van egy nagyon kedves reggeli rituálénk, amin csak akkor gondolkoztam el igazán (azt hittem, mások is így csinálják), amikor egy kedves ismerősömnek elmeséltem és hihetetlennek tartotta, hogy én ezt végigcsinálom minden reggel.
      Kakaóval ébresztem a gyerekeket, kivéve Levit, mert ő nem szereti, ő teát kap. Mindezeket elkészítem, kiporciózom és elindulok a körutamra: a konyhához legközelebbi szobában a lányok vannak, Vercsi langyosan, szívószállal szereti a kakaót, az ágya mellett állva megvárom míg megissza, majd bezsebelem a reggeli ölelést és a jóreggeltpuszit, majd átforudlok Pannihoz, aki kissé melegen szereti a kakaót, megvárom míg kiissza, majd bezsebelem a jussomat. Vissza a konyhába, felveszem a teásbögrét, amiben langyos a folyadék, mert Levi szinte egy nyelettel issza ki az egészet, majd átölel a hosszú vékony karjaival. Aztán vissza a konyhába, felveszem az utolsó bögrét, amiben szinte majdnem forró a kakaó, várom, míg Bende komótosan elkortyolgatja, az utolsó korttyal sóhajt egy nagyot, az alkarjával letörli a kakaóbajszát és átölel a bögrés kezével, a maradék bajszát pedig az arcomba törli:))
      Így megy ez nálunk, így töltekezem fel minden reggel, s talán ők is.

      Löschen
    2. Köszönöm szépen, Julcsi!

      Talán azért nem hitte, mert ő maga nem tenné meg.

      Nagyon szép! Elképzelni is könnyű volt, mert nagyjából ismerem a díszletet. Láttam anno a képeket a szép és kedves otthonotokról.
      Biztos, hogy ők is töltekeznek belőle! És soha nem feledik. :)

      És az este? ( Ráérsz megírni, de muszáj lesz - olyan szép képeket festesz elém - finoman felmelegít. )

      Löschen
    3. Na, az esték eléggé hektikusak, nem is nagyon tudok írni róla. Talán ezért is ragaszkodom annyira a reggelekhez.

      Löschen
    4. Nálunk épp fordítva. Este van több idő.
      M. reggel 5:44 körül kel, akkor ne várjon tőlem senki, semmit. Szépen csendben örüljön, hogy a reggelije, teája az asztalon, mire kell, majd, hogy elviszem a buszmegállóba (10km). De nem szólhatok, örül is neki, meg hálás is. Én meg vállonveregethetem magam, hogy megtettem újra és újra...

      Löschen
  6. Szia, Thea, én még eddig sose szólaltam meg itt nálad, csak olvastalak. De ha ennek ellenére szabad mesélnem, akkor elmondom, hogy nálam most az a legnagyobb újság, hogy csütörtökön megoperálták a szememet és azóta élvezem, hogy azzal a szememmel jól látok, élénkek lettek a színek és látom az emberek arcvonásait. Tudom, ez nem színes kis apróság, de ez most az esemény nálam. :)

    AntwortenLöschen
    Antworten
    1. Szia Ági, örülök, hogy végre megszólaltál!
      Ilyen grandiózó hírre csak vágytam, de nem remélhettem.
      Szemüveget hordtál és azt korrigálták? Van kedved még mesélni róla?

      Löschen
    2. Nem korrigálás volt, hanem szürkehályog műtét. Féltem tőle, mert maga a gondolat is irtózatos, hogy az ember szemében vágnak-szabnak, de ezen addigra már kénytelen voltam túltenni magam, mert annyira romlott a látásom. A műtét maga tényleg nem volt szörnyű, rövid ideig tartott és nem fájt, sokkal rosszabbra számítottam, ha ezt tudom, nem halogattam volna még eddig sem.
      Most jön majd a másik szememen is a műtét, remélem, pár hét múlva azon is túl leszek, de mivel most már tudom, miből áll, vígan megyek a (lézer)kés alá. :)

      Löschen
    3. Nem hagyott nyugodni és elolvastam a blogodon.
      Köszönöm, hogy itt is leírtad.
      Ez a "vígan a kés alá" megnyugtató egyben riasztó is, de csak a magamfajta látónak- nyilván.
      Követni fogom a történéseket!

      Löschen
  7. Én vagyok most a megkésett vendég. Mert szoknom kell iskolába járni újra. Tegnap és ma elkészítettem életem első prezentációját, amelynek címe: A társasági viselkedés ontogenetikus alapjai. Pfff... először azt sem tudtam, mit takar ez a cím. Egy felfedezés volt írni erről... még bőgtem is, amikor olvastam, hogy kísérleteztek kicsi majom bébiken, elszakítva őket a mamájuktól. Azok az emberek, akik gyermekeken akarnak segíteni... vagy csak vizsgálják, hogyan "működnek". Öröm és bánat is ért, míg készítettem... Tudás és értetlenség. Miért kell vizsgálni azt, amit józan paraszti ésszel is tud az ember? kegyetlen kísérleteket folytatni... Sosem fogom megérteni.

    S, hogy jóval zárja. Várom a reggelt. nem tudom, milyen lesz. Esős, nyirkos vagy fátyolosan napos. Mindkettőnek örülni fogok... Szeretem az ősznek ezt a fajta melankóliáját. :-)

    AntwortenLöschen
    Antworten
    1. Nem késtél, mindig örülök, ha mesélsz!

      Azért biztosan érdekes volt a kutatómunka. Mikor állsz ki vele a közönséged elé?

      Itt a kedd reggel csípős hideget hozott, de aztán ragyogott a nap. Nálatok? :)

      Löschen
    2. Ma körülbelül tíz percre láttam a napot... :-) Már hiányzik... Napok óta felhős az ég és hideg van. :-)

      Az utánajárás, olvasás érdekes volt... annyi mindent megtudtam, amiről talán már rég illene tudnom. Valahol nagyszerű, hogy olyan dolgokat is tanulhatok, amit az élet sok-sok területén tudok hasznosítani.
      Talán pénteken lesz előadás, de lehet, elmarad. Akkor kaptam egy hetem ajándékba. :-)

      Löschen
    3. A hétvége minden bizonnyal kárpótolni fog!

      No, meg lesz / meg volt?

      Löschen
    4. Elmaradt. Már itthon vagyok. :-)

      Löschen
    5. Legalább kiélvezheted a jóidőt. :)
      Tervek a hétvégére? Ugye vannak!

      Löschen
  8. Grillezés talán utoljára az évben, aztán meglátjuk... kis séta, pihi, semmi különös. :-)
    Ti mi jót terveztek?

    AntwortenLöschen
    Antworten
    1. Számoltunk. Nem volt jó.
      Viszont D. megszerelte a mosogatógépet és feltett pár képkeretet a falra. Ezeknek tudtam örülni.

      Löschen

Szabad a véleményezés, de kérlek légy kedves! Itt nem bántott senki.

A régebbi bejegyzésekhez írt hozzászólásod, csak engedélyezés után jelenik meg.