Mittwoch

Szóval


az embert érik meglepetések. Minap, az egyik élelmiszerboltban (úrfiak eközben edzésen).
Velem egykorú, ismerős anyuka pakolt a kislányával a kocsiból a szalagra, gondosan megtervezve mit, mi mellé, amit nem tett fel, elmagyarázva miért nem. Elfoglaltak voltak. Végezvén, mondhatni szabadulván, a csupabáj izgőmozgó kislány ahogy rámnézett, viszonozta a köszönésem, majd az anyja karját kezdte rángatni azzal, hogy itt van A. anyukája. Meglepetést írtam? Döbbenet: anyuka lepisszegi a lyányt és meredten néz előre...
Ahogy igyekeztem az autóhoz, a kislány akkor is tekergett, de mosolygott mikor rákacsintottam és integetett, mikor én is és még azt is láttam, hogy ismét az anyjához fordult, hogy mondjon valamit...

Vajon mit ártottam?
Költői, de elleszek vele egy darabig.

2 Kommentare:

  1. Ugyan már, lehet kislány Anyukája pis-szeg-et evett, vagy azt vásárolt, és nem akarta, hogy megismerd, sőt, esetleg még rájöjj, hogy mi is a kedvenc eledele.

    AntwortenLöschen

Szabad a véleményezés, de kérlek légy kedves! Itt nem bántott senki.

A régebbi bejegyzésekhez írt hozzászólásod, csak engedélyezés után jelenik meg.