Végre süt a nap, nem kell nagykabát, mennék örömmel, de a szerkezet dobozban, mert még nem tudjuk hová tehetnénk és mivel rögzíthetnénk.
Ha már napsütés, mesélhetnék a kertről, mert lehetne menni veteményezni, de a kertnek nincs kerítése és a gyakori vendégeink, az őzek lelegelnék ami sarjadna, szóval a kert is feltételesmódban csak és a távoli, még láthatlan jövőben.
Hétfőn házat állítottak, túlélték (soha ilyen ügyetlen darussal nem volt dolguk), D. gerendavégeket hozott haza, azt ropogtatja a vidám, pattogós tüzecske, fűti a fürdővizet, a házat. Apa tegnap tetőt rakott idegenben, a hidegben, mi meg itt a melegben....
Jaj őzike!!! Milyen jó és milyen nem? Tesómnak sem sikerült a találkozás velük!
AntwortenLöschenNagy állatbarátnak gondolom magam. De az őzeket és ezt a rafinált, piszok kis őzbakot majd csak a kerítés elkészülte után fogom újra szeretni. Talán.
Löschenelmeséled?
LöschenTesóm jött hazafelé és a mezőnél a bokorból előugrottak hirtelen egy egész csapat. 30 km/h-val gurult egy kézzel fogta a kormányt és ivott pont...ráfékezett és teljesen kihasalt az aszfaltra. Eltört az újja, megműtötték, mert teljesen odalett"...most be van könyékig gipszelve és tele zúzódásokkal... Megúszta, bár elvesztette eszméletét is a becsapódásba...más nem tört el. Azt mondta vesz szívószálas hátizsákot legközelebb, de akkor sem áll meg inni csak...
AntwortenLöschenD:))
Szépek szépek, de ha kárt tesznek...meg életeket elvesznek, akkor haragszik az ember...mért pont....
Gyere, utáljuk őket együtt!
Löschen(bár, olyan szépek!)