Freitag

Vállalhatatlan

Tulajdonképpen nem egy rossz ajánlat a mappa, ami magába foglal csoportképet, valagnyi levonóst és kissebb-nagyobb méretű profilképet, 14petákért. ( Ugyanaz a kép valamennyi. )
De ha nem csak a csoportkép, de még az arckép is sz.r!

A gyerekek már a tavalyin is, mint akit hátbavágtak péklapáttal: kócos, púpos, kényszeredetten vigyorog, a szeméből csak résnyi látszik, vagy a másik, aki ugyanúgy púpos és csak azért nem kócos, mert alig centis a haja, de azért frankón belepislant.
Akkor is pénteken kaptam kézhez, hisztiztem rajta két napot, majd az apjuk odaadta a képek árát a gyerekenek, fizessék ki, én meg eldugtam a mappákat az ágyneműhuzatok alá - ne is lássam és anyu is hiába könyörgött a képekért, nem adtam...

...ezek után ma is a hidegzuhany: péklapát-effektus, épp, hogy nem bőgtem, de az úrfi látván a rosszul álcázott keserűséget, könnyben úszó szemekkel kérdezte, hogy de ugye anya, azért tetszik?

Elküldtem őket mosakodni, inget húzni. Majd autóba és azzal a városba be.


Megvártam, míg kiürült a fotószalon (merilyenrendesvagyok) most mi legyen kérdésre persze kicsit bevágta a durcit emberem (szomszéd egyébként, de a telsz. és cím elkéréséig nem tudta), felajánlotta, hogy nem kell kifizetnem, ha nem akarom (nem akartam), én meg, hogy: nem szeretnék neki kárt okozni, eleve megsérteni sem szerettem volna, de ezeket a képeket nem kérem, készítene-e másikat?

Lőtt vagy tucatnyit kicsiről, nagyról, választhattam, ki is fizettem (már az eredeti összeget, amit amúgy is fizettem volna), kezet nyújtottam és ő megköszönte.



A nagyfiam cserélt levonós kisképet az osztálytársakkal, emlékbe.
Vajon a többi szülő hova dugja őket?



Mérges vagyok, mert egyébként remek képeket készít, tényleg, az igazolványképeink is, eddig akármelyikünkről kellet, valamennyi kiváló, öröm ránézni, tényleg-tényleg, de a csoportképet miért kell odakint, vakító napsütésben, hófehér iskolafal mellett készíteni úgy, hogy a fotós háta mögött a nap -az összes gyerek, tanár hunyorog, mintha nem is európai, de keleti gyerekek vigyorognának a képen, felhúzott orral, vicsorogva -szegények.
Ufff

4 Kommentare:

  1. Ugyanígy. És ugyanígy nem kértem (volna, ha ugyanígy nem láttam volna csalódott arcokat).

    AntwortenLöschen
    Antworten
    1. Jólesik, hogy megosztottad: Te sem hagytad volna annyiban.

      Tudom jól, hogy az embereknek vannak nagyobb gondjai is -sajnos- (nyilván nekem sem ez a legnagyobb), de iszonyat pipa lettem. Mert rendben, előfordulhat egyszer, hogy rossz napja van, nem figyel oda. De kétszer? Fizessem ki, hogy utána dugdossam, meg minden ágyneműhuzat-cserénél ezen bosszankodjak?
      Nem.

      Löschen
    2. Jogos, de én eddig mindig annyiban hagytam. Most már csak annyit teszek, hogy a kötelező penzumot kifizetem, a többit meg visszaküldöm, mondván, ennél még én is sokkal szebbeket csinálok. (Főleg most, hogy még tanult is leszek a témában:DD )

      Löschen
    3. A tanulásról, úgy tűnik, hogy lemaradtam.
      Utánaolvasok.

      Kicsit irigyellek érte. (Azt lehet?)

      Löschen

Szabad a véleményezés, de kérlek légy kedves! Itt nem bántott senki.

A régebbi bejegyzésekhez írt hozzászólásod, csak engedélyezés után jelenik meg.