Az egész hétvégés kintlét folyományaként, esténként krumpliszsákként dőltek el a srácok, persze csak a kérek még inni, igazítsd meg a takaróm és a már csak egy kérdésem van anya -jól ismert körei után*.
M. jó hangulatban ébredt, füligszájjal készült. /Nagyon lelkes, maholnap tán profi bringás lesz, csak a technika hibádzik, amúgy rákapott az ízére... -majd mesélek, ez a téma mindenképp megérdemel egy külön regét.
A. viszont, amióta kinyitotta a szemét, tombol. Ha otthagyom azért, ha az ölembe venném, szintén, nem jó a simi, a mosoly, semmi. Hogy ne húzzam fel a rolót, vagy miért nem húzom már fel...
Mondtam: ha már megnyugodott, lent várja a kakaója az asztalon
Közben lemondtam az úrfi mai programját és a szállítóeszközt is -fáradtságra hivatkozva- az óvónő hangján hallottam: megkönnyebbült -egy gyerekkel kevesebb!
Most pedig, hogy a bögre megúszta a kis morcos mérgét, megpróbálok zöld ágra vergődni vele és szépen lerendezzük kettesben a bevásárlást.
*Fórumozzunk kicsit: Nálunk a srácok, délben nem alszanak, mert nem hajlandóak. M. három évesen művelte ezt utoljára, A. kettő volt, hogy "nem igényelte" a déli szundizást. Ezért, télen hét körül, nyáron nyolckor már ágyban vannak, mert 6:20-kor kelni kell, hogy M. időben elkészüljön a buszig. A. hét körül ébred.
Hallomásból tudom, hogy szinte az összes ismerősnél, alig tízre kerülnek ágyba a gyerekek...
Szerintem fontos a kiadós alvás, ennyi idős gyerekeknél (is). Ha kilenc után sem alszanak, a másnapjuk rémes: ingerültebbek, nyafisak, semmi sem tetszik...
Nálatok hogy van ez? Mennyi alvás kell egy gyereknek? (Tudom, hogy más-más igényű egy-egy gyerek, de szerintetek van-e erre követendő séma!?)
No meg, a reggeli készülődés... hogy zajlik Nálatok? Sokat kell az aprónépet noszogatni?
(Elárulok majd egy tökéletesen bevált trükköt, a stresszmentes reggelekért.)
Én kemény vagyok mint a vídia! :o) Nálunk is 10-kor mennek aludni a gyerekecskék és mi felnőttek is. Szerintem, amíg mi fenn vagyunk (pláne egy ilyen pici lakásban), nem kérhetem tőlük, hogy szépen aludjanak. :o)
AntwortenLöschenEzzel szemben délután aludni kell! Ha nem alszik el, az se nagy baj, de 1,5-2 órát pihenni kell (úgyis elalszanak), ami azt jelenti, hogy nincs duma, nincs ugrabugra az ágyban, csak heverészés és elmélkedés csukott szemmel. És tényleg: ha ezt megkövetelem, akkor még ha nem is alszanak el, akkor se nyűgösködnek délután.
És ebben az a jó, hogy mi felnőttek se vagyunk álmosak, vagy ha mégis, mert hosszú volt az éjszaka a tanulással vagy csak rosszul aludtunk, melléjük heveredhetünk mi is. :o)
Persze sok családban van ez gyökeresen másként, de nekünk ez vált be.
A keresztlányoméknál például a nagy gyerekek akármeddig fenn lehetnek, a kicsik kb. 9-10-ig, amíg maguktól ki nem dőlnek és az apuka hajnalig tévézik, így reggel jó későn kel, míg az anyuka próbálja kikoordinálni a gyerekeket az ajtón. És mindezt úgy, hogy az amerikai konyhás nappaliban alszik, a tetőtérben a nagyok és a régebbi hálószoba a kicsik szobája. Így persze a délután azzal telik, hogy a legkisebb mindent leránt az asztalról és nyűglődik meg az anyját tépi, a második legkisebb pedig akaratoskodik a kisebbel és durcáskodik vagy éppen zombiként mered Eperkére és társaira.
Egy másik családban pedig úgy zajlik minden, ahogy nálatok, annyi különbséggel, hogy a legidősebb, aki "nem tud aludni" a nagyszobában (illetve most már a sajátjában) egész éjjel tévézik és aztán gyalázatosan teljesít a 6. osztályban. És újabban a középső is ezt a mintát követi... A gyerekek - a legkisebb kivételével - egyre elviselhetetlenebbek és abszolút az anyjuk fejére nőttek.
De ennek ellenére azt gondolom, hogy minden család ki tudja alakítani előbb-utóbb azt a ritmust, amely mindenkinek megfelelő.
A nagy egyszer aludt az oviban, másnap már nem is kellett vinni: belázasodott. Hosszan elvan kicsi alvással, bár a kamaszkor bekavar: vannak egész napos durmolásai havonta egyszer-kétszer. Nagyon nehéz volt elaltatni kiskorában, bagoly típus.
AntwortenLöschenA kicsi meg pacsirta, tehát - kis kivételtől eltekintve - fél kilenc-kilenc körül MAGÁTÓL felvonul aludni. Ez régen is így volt, mindig jó alvó volt.
A stresszmentes reggel meg úgy néz ki, hogy hajnali hatra jársz dolgozni, apa indítja őket. :DDD Tudom, próbáltam.
Egyébként: Bére néha rá kell szólni, de teszi a dolgát, eM miatt meg már nem húzom fel magam, ha futni akar a buszra, esetleg a sokkal távolabbi megállóból indulni, hát tegye.
V.
Mi újság a műtött ismerőssel?
AntwortenLöschenV.
Altair!
AntwortenLöschenIgen így érthető, hogy tízkor mennek, mert délután kipihenik magukat, nyilván ettől működőképes.
Nálunk nem megy a délutáni szundi, még összebújással sem sajnos. Számtalanszor próbáltuk, hiába.
Igen, ezt más is mesélte: "nem gond hogy későig fent vannak, mert délután kipihenik magukat a tv előtt (!!!).
-...és reggel, hogy kelnek? Akkor sem nyűgösek?
-Ááá, még nem vettem észre. El szoktak rötyögni a tv előtt."
Ja. A tv mint nevelő, mint szabadidős tevékenység és szülő pótló... Pfff
Nálunk, az egész házban egy tv van és lesz. Persze, később nyilván lesz PC a szobájukban... azért remélem lesz annyi sütnivalójuk, hogy ne azon lógjanak napestig, pláne éjszaka.
Vaskalap!
AntwortenLöschenErre a kamaszkori hulla-fáradtságra nagyon emlékszem. Szombatonként délig aludtam jó ideig. Persze nyáron nem -sajnáltam volna rá az időt... :-)
Ezt az apa-indítást tudnám díjazni!
Főleg, mert ha itthon lenne, én is el tudnék menni dolgozni. :-)
A stresszmentes reggelekért (M. rendszeresen elmókázik a fürdőben, folyton noszogatni kell, ne énekeljen/bábozzon/grimaszoljon/meg mit tudom én, mit ne csináljon a fürdőben) a fürdőbe rendszeresítettem egy tojásórát. Felhúzatom vele X percre, hogy annyi ideje van ott tartózkodni, aztán öltözés és indulhat a buszra.
Azóta nem kell piszkálni, szépen elkészül. ...és hogy mit csinál fogmosás, mosakodás közben? Énekeljen csak, ha belefér az idejébe... :-)
Épülget. :-)
AntwortenLöschenKöszönöm az érdeklődést!