Hernyóca

D. egyik legkedvesebb fafajtája, a szomorúfűz (szomorfa-A., vagy: tudod anya, az a nagyon bánatos fa. -M.).
Egyik ismerősünk pár éve lugast hozott össze belőlük úgy, hogy vesszőket dugott le a földbe, azok meg kínjukban megeredtek és ma már gyönyörű fasort alkotnak a kocsifelhajtón.

Emberem elment szedni belőle ágakat s ha már, szedett egyebet is, például aranyesőt, meg még néhány ezt-azt, amiket vödörbe állítottunk, gyökereztetés céljából.
Csak, hogy felvázoljam, milyen kegyesek hozzánk a fentiek: meggyökeresedett minden.
Kivéve, a  füzet. Az, szépen elszáradt.

Nincs okunk panaszra, vigaszdíjként nyertünk tucatnyi keményhátú bogarat, meg miegymást.   Brrr.

A fiúk kedvence, a kis szőrös, ami álló napig grasszált fel és alá az előszobánkban:

Pillanatnyilag így áll a szomorúfűz-ügy.
Folyt. köv.