szaggatni, zúzni tudtam volna, de szerencsére mennem kellett ma is a kislányokért; a másra figyelés ha meg nem is nyugtatott, de fékezte a dühömet.
Később lebonyolítottam pár telefonbeszélgetést, a lelki békém ettől még nem nyertem vissza, de mégis, némi visszajelzést, meg bizonyosságot kaptam, ill. csitítást...
Igen, megint az iskola, a tanerő nem kímél, sőt.
Már hülyéz is.
Elmesélem, tán részleteiben is, de így este, érzem, nem kellene belemelegednem. Újra.
azért ha gondolod, meséld, mert érdekel!
AntwortenLöschenDe csak meséld, hagy jöjjön ki minden! Így reggelfelé:)
AntwortenLöschen