Nincsenek ajándékok, nincs ötlet a menüre, nem írt senki képeslapot, nincs hangulat, nagytakarítani sem nagytakarított senki.
Viszont a fát kiválasztottuk lassan két hete és jövő hétvégén (elvben, nem letett nagyesküben) D. itthon lesz.
Tegye magasra a kezét, aki nálam felkészületlenebb.
Nem mintha ez valamiféle verseny lenne, csak hadd tegyek szert némi közösségi érzésre.
Az ő szemszögükből a fa (másfél arasz), egyébként sanszos, hogy ismét csúnyán benéztük...
...mint tavaly...
Feltettem...
AntwortenLöschenÉn is. (Feltettem.)
AntwortenLöschenDe nagytakarításra nem is készülök. És ünnepi menüre sem :)
Kezem a magasban. Mindkettő:)
AntwortenLöschenNo, hát megnyugodhatsz... nem is vagy annyira elkésve. Fánk még nincs, nem is tudom, honnan lesz. Elsején terveztem megsütni a mézest, még semmi nincs belőle, időközben a gyermek folyton nyaggat, mert Bence anyukája vitt az oviba mézeskalácsházikót, nekünk meg az sincs. A kültéri dekoráció még sehol nem tart, a beltéri is hagy kívánnivalót. A képeslapok sutba dőltek mert a borítékukat már rég elhasználtam, és égen-földön nem kapok hozzá ugyanakkorát. A menü még eszembe sem jutott, a bejgli a biztos csupán - már, ha jobb idő lesz, mert a konyhában meg lehet fagyni, és semmi de semmi kedvem kint álldogálni, hogy kelttésztát csináljak. Szóval kitartás. Még van kilenc napunk. Nyolc és fél.
AntwortenLöschenSzóval ilyen az érzés, mikor együtt vagyunk?
AntwortenLöschenRemek!
Köszönöm!