Tegnap délben felülírtam egy olyan dokumentumot, amit csak csatolni kellet volna egy e-mailhez, adatközlés céljából. Egy olyan dokumentumot, amiről nem készült biztonsági mentés, amit D. korábban elküldött a tervezőnek (papíron), aki szintén csak továbbította, nem fénymásolt, csak az ügyfél/megrendelő kezébe nyomta.
Felülírtam. D. Fővárosból telefonon bömbölt, hogy ez most hogy? mikor annak idején még én magyaráztam neki. Jah, az openofficet, nem a wordöt és akkor nem is voltam bogyóval kiütve, de ezt most hagyjuk, ha tudtam nem vagyok észnél ugye, minek ültem a géphez... no, ezt nem lehet szépíteni. Ökör.
A dokumentum tartalmának aláírása a mai dátumra lett kitűzve. Érzitek ugye, a szitut.
Órákig bújtam a netet, meg levélben kértem segítséget, de lépni nem mertem, nehogy rosszabb legyen.
Közben jöttek a telefonok, hogy oldjam meg, mert olyan nincs, hogy nem, mert elszúrtam és jaj!
Hazajött, puszit nyomott az orromra, leült a géphez, telefonált, miközben kicsit csúsztatott, mire visszaküldetett mélben az a nyüves hatoldalas.
Azért még lehet kicsit izgulni, hogy valóban meg is köttesék az a szerződés.
Pénteken reggel aláírás.
AntwortenLöschenPersze akkor lesz biztos, mikor már szárad a tinta -tudod. :-)