Nyafff

Tegnap komoly fejtörést okozott, hogy vajon tettem-e elég sót a pogácsába?
Nem.
Udvariasságból megették.
A felét.
A többi sorsa még kérdéses.

A mai bevásárlás is erősen sótlanra sikerült: odafelé lezsíroztam, hogy csak és kizárólag az apa tortáihoz vásárolunk: csokit, gumicukrot, mifenét nem vagyok hajlandó megvenni, vitának helye nincs, mert úgysem engedek.
Nos, háromból kettőt nem is, de mifené(k)re mégis bepaliztak. Jégkrémet, meg bajszos-bácsis-csipszet pakoltak a szekérbe és nem volt erőm ellenállni, előzőleg az összeset belefeccöltem a tárgyalásokba, meg valamikor félúton a fejem is megfájdult , amit csak tetézet a hazafelé út, miközben azt volt szerencsém megvitatni az úrfiakkal, hogy miért hívják az autó utasterét utastérnek, ha a sofőr is ott tartózkodik...?
Megérkezésünk után csak azért nem folyt tovább, mert betömtem a cserfes szájakat a jégkrémmel -hogy hasznát is lássam a hibámnak...

Aztán eszembe fejembe villant jutott, hogy a nap folyamán, arra ugyan sok energiát fordítottam, hogy kielégítő mennyiségű folyadékhoz jussanak a fecsegő, feleselő, vihogó, állig beöltözött varázslótanoncok*, de magamról teljesen megfeletkeztem.
Így hogy a nap végére megleltem a fejfájás nyitját, már javulgatok.
Köszönöm a figylemet.

Fürdetek, fürdök és még legurítok pár korsó ...    folyadékot, aztán jóccakát!





*fekete melegítőalsó -hosszú szárú, sötét póló, köpenynek kinevezett királyi palást és vastag zokni képezi a tanoncok öltözékét. A zokni a legvastagabb ami létezik: belül frotír és tapadópamaccsal ellátott, mert ez hajaz a leginkább csizmára.
Megvan az újabb holmi, amit rövidesen elnyel a ház, vagy a föld, vagy a kanálismanó visz magával -még nem tudom...
Bár ez még mindig jobb, mint a téli, egy szál fütyeszben rohangálás...