Július utolsó hetén történtek

Az időjárást hagyjuk. Mindenki tudja/szidja.

A mosás, mint írtam, visszatérő elem volt a héten és annak folyományai: a pakolás,-pakolással, és a végeláthatatlan vasalás. Ismeritek. Uncsi.

Nem írok A.W.-ról sem, főleg, hogy a vízcsapból is ő folyik. Szegény.  Ráadásul semmi érdemlegeset nem tudok hozzáfűzni. Nem is akarok.

Hét közepén Gy. barátosnőmmel és a kislányával átcsavarogtunk egy egész délutánt.
Ígéretesnek tűnt a hely, a program, ennek ellenére csalódtam kicsit, bár, a gyerekek élvezték. (Mesepark Mühlgraben)(Belépő, korra, nemre való tekintet nélkül: 5 Euro/fő)
Lovagi Fest* -et hirdettek: barkácsolással, arcfestéssel, íjjlövészettel, miegymással.

A barkácsolásról külön annyit megjegyeznék, hogy a gyerekeket kívánták ily módon foglakoztatni, persze, de végül anyukák, apukák bajlódtak enyhén az ajkak közé csiptetett nyelvvel, hogy megfelelően álljon az alufólia a kartonpapírkardon, ill. hogy a cseppet sem egyszerű sárkányminta feleismerhető legyen a pajzsokon...
Nem gond, Gy. is, magam is kivállóan álltuk a próbát. -A cseméték elégedettek voltak velünk, no.

Az íjjlövészet már az ifjoncoknak is csömört kínált öröm helyett, egy vicik-vacak műanyag nyilpuska volt, tapadókorongos nyillal. D. (Gy. kislánya) ki sem próbálta, de lányka lévén, ezen senki nem csodálkozott. A. szimplán uncsinak titulálta, M. meg szándékosan mellé lőtt, mert milyen mókás, hogy a segédfiú rohangál az erdőben, a nyilakat keresgélve...
A harmadik mellélövés után elhúztam az úrfit, jobb elfoglaltságot ígérve. Amit nem leltünk meg estig sem.

Sebaj, simogattak állatokat, csatáztak órákig, fejjel magasabb lovagokkal, háromkerekűztek, meg ettek, ittak, kötélpályán csúszkáltak, elfáradtak, de ahogy mondták is, legközelebb máshova megyünk, ahol tényleg lehet lőni, ha már ígérik...

Le a kalappal az urak előtt, kiválóan viselkedtek. Az úton odafelé, lyukat beszéltem a hasukba a lehetséges engedetlenségük lehetséges következményeiről. Hogy ha és amennyiben a szavam ellenére elcsatangolnak, ész nélkül, ill. azt hátrahagyva rohangálnak soha többet nem viszem őket az apjuk nélkül sehova.
Egy egyezményes jelben is megállapodtunk, miszerint mindketten azonnal, és minden HA és DE nélkül gyökeret vernek, amint A. nevét hallják, mert nem tudok egyszerre két nevet kiáltani, még különleges képességeim birtokában sem.
Működött és hasznát is vettük. Némely helyen akkora volt a tömeg, hogy ihaj!
Hazafelé az autóban M. megjegyezte, hogy neki garantáltan csak két gyereke lesz. Kérdésemre azt a választ adta, hogy ő is csak két gyerekre tud majd vigyázni, a tervezett ötre semmiképp' mert csak két szeme van...
Ne kérdezzétek, magam sem tudom hogy jutott erre a következtetésre és túl fáradt voltam ahhoz, hogy kiboncoljam a gubancot. Már bánom.

Essen szó a péntekről is.  
A. szeret kezet mosni. Illetve mániákus kézmosó.
Ezen mánia M. -től származtatható, meg nem változtatható.
Ami nem baj, persze hogy nem, de ilyen mértékben káros. Péntekre mindkét csuklója lángvörös, érdes, kiütéses lett, ilyesztő mértékben.
Elvittem orvoshoz, akitől ezúttal nem kérdeztem sokat, mert úgysem tudott válaszolni: benyelt valamilyen bacit -amit nem értettem-, igazából egy szavát sem: hadonászva közölte amit akart én meg úgy csináltam, mint aki érti...
A patikában az is kiderült, hogy nem csak a torkának ártott a baci: egy olyan krémet írt fel receptre, ami nem csak hogy nem vényköteles, de nem is támogatja a tb, így enyhe sokkot kaptam az árától (15 Eurot fizettem egy 50g-os tubusért...) Nem, vétózásnak nem volt helye, a patikus szerint ez, csak ez használ és ezt, csak ezt ajánlja a gyerkő kezére.
Éljen!

Pénteken volt a ház napja. A nap nevezetessége, hogy egy évvel ezelőtt, éppen ezen dátum alatt aludtunk itt először.

Nem volt még lépcső, beltéri ajtó, konyha, mosdó, külön szoba a srácoknak, ....     de mégis, számunkra maga a tökély!

Szombatra az úrfiakat elhagyta a türelmük, fürödni akarnak, strandot, fagyit ide, a rossz idő nem kifogás.
Pár hete híre jött egy viszonylag új, fedett fürdőnek, sok csúszdával, különböző, sokszínű medencével, ami a hírhozó véleménye szerint igazán remek, gyerekeseknek egyenesen ideális.... (Gyógy- és Wellnessfürdő Sárvár)(Családi belépő: 5900Ft)
Körülnéztünk kint és bent is, kipróbáltunk mindent, 3:1 arányban tetszett is.
Igen, én kritizálok.
Bár könnyen lehet, hogy igaza vagyon D.-nek, hogy a rosszidő sokat rontott a hely megítélésében. Többször esett az eső, a kinti zimankó miatt beszorultunk valamennyien az épületbe, majd még rosszabb lett a helyzet, hogy 4 után kedvezményesen lehet a strand területére látogatni, no, akkor új értelmet nyert számomra, a tömegnyomor kifelyezés...
Bár a tömeg maga, jól bírta, lévén hogy hamarosan távozott -aki nem.

Fő tevékenységünk a csúszdázás volt, amibe remekül belejöttek az urak, győztünk rohanni egyik csőtől a másikig, mert meglepetésszerűen érkeztek hol itt, hol ott. Kép nincs, mert helyhiány miatt még a törölközőink sem kaptak szabad nyugágyat, így a képező a táska-, a táska pedig a szekrény mélyén várta a nap végét. Sebaj, majd legközelebb, mert a sopánkodásom ellenére kap még egy megszavazott (3:1) esélyt a hely, HA süt idén még a nap, és a csillagok is kedvezően állnak visszamegyünk.

Vasárnapra az úrfik kikönyörögték a Verdákat, nekik tetszett.
Rossz nem volt, de nem überelte az elsőt.
Anyunak ez volt hosszú idő óta az első mozi -élménye, 3D-ben meg az első, ezért is lehet, hogy legalább annyira élvezte mint a fiúk, ha nem inkább...

A nap csúcspontjának ígérkezett a dinnye leölése. A dinnyéé, ami nálunk, a mi kertünkben termett.
Minden klappolt: kongott becsülettel, elhalt a termés mellett csücsülő kacs és legalább 30 napja növögetett már...

Sikeresen leöltük a méz színű, de víz ízű öt kilós dinnyét.
Nem kár érte, béke poraira.
Legközelebb, ha lesz ilyen, várunk még a gyilokkal.






*Német nyelvterületen minden négy főnél több embert megmozgató összejövetel: "ünnep". Még nem jöttem rá a miértjére. Valaki?