Donnerstag

Az ottani órák és tornyok, de nem óratornyok

Remek időszak volt, nyilván emlegetjük még egy darabig.
Nyolc előtt, ha jól emlékszem csak kétszer keltünk,a legjellemzőbben fél kilenc után. Aztán szöszmörgés a reggeli körül, majd séták. Hosszúak, célirányosak, vagy csak csellengők, de akkor is hosszúak. Aztán az ebédpótló úgy három körül, majd napfürdőzés a parton, lubickolás a tengerben.
Homok és sótlanítás után újabb hosszú séta, ezek végén vagy egy fagyizóban, vagy a dodzsempáján örömködtek a srácok...
No, hát ezt csak nem írhatom le óráról órára.

Viszont éltethetném kicsit az olaszokat: az ott vásárolt felfújható úszómatrac árát, annak anyaghibája miatt szó nélkül (némi papírozás után -anyja neve három példányban...) visszaadták. Mosolyogva!





Jártunkban, keltünkben elhangzott a kérdés: ugyan mivégre olyan nagy szám a Pisai Ferde (már az általam említett szempontból), ha az összes, valóban összes tornyuk az? Nem kicsit, teszem még hozzá.
...és vajon fel tudnának mutatni egyet, csak egyet, ami nincs ki a függőlegesből?

Az Asinelli tetejéről, mintegy bizonyítandó, hogy valóban megmásztuk... "és mi még fizettünk is érte!"

Két Torony, Bologna
Palazzo di Teodorico, Ravenna

Commacchio-i látkép egy szintén ferdével
Látkép a 2Toronytól a Via Rizzolin, Bologna
További képek hiányában kénytelenek lesztek elhinni, hogy ahány tornyot láttunk, annyi állt ferdén.


2 Kommentare:

  1. Jaj, de szép képek! Ici-picit lehet irigyelni?
    Csak egy picit, mert mi meg Erdélybe megyünk hamarosan:)

    AntwortenLöschen
    Antworten
    1. (Csunya elmaradásaim vannak mindenütt -tan már írtál róla.)
      Mikor -mikor? : D

      Löschen

Szabad a véleményezés, de kérlek légy kedves! Itt nem bántott senki.

A régebbi bejegyzésekhez írt hozzászólásod, csak engedélyezés után jelenik meg.