...hát ez olyan szép!

Az iskolai évzáró ünnepség két héttel a valós évzáró/bizonyítványosztó előtt kerül megrendezésre. Mert azon a napon lesz a felső tagozatosok évzárója, előtte egy héttel meg egy mindenki számára érdekfeszítő másik rendezvény. Nem itt, a városban.
Amelyre optikai tök-fehér pólót kértek (valamit festettek rá, de titok mit). A.-nak szinte azonnal kaptam, M.-nek három város/három hét átfésülése/eltelte után. Mire elöntött a beszerzés sikerének mámora kiderült, az annyi nem annyi, több : kell A.-nak még ostor, újság, fekete kalap -miután ezeket is letudtam, konyharuha, műanyag evőeszköz és tányér, M.-nek hosszú paróka, pörgős-szoknya...
Mert ugye minden fiús házban akad paróka is, meg tütü, vagy mifene. Meg egyébként is tök normális, hogy egy iskolai záróünnepségen kánkánt ropnak a harmadikas fiúk. ( Nagyon nevetek! )

Tovább is van.
A mi kis falunkban, ahol hosszú, hosszú évekig még csak nem is fogadták a köszönésünket, a mi fiaink verset fognak szavalni. Ketten, kéz a kézben.
Hogy ezen miért akadok fel, hiszen láttunk már ilyet...?

Magyarul szavalnak, magyar verset.
Szóval nem, ilyet még nem láttunk.

De azt nagyon remélem, hogy az általunk barkácsolt (bot-szalag) ostor lesz a legveszélyesebb fellelhető tárgy a rendezvényen.