Donnerstag

Laszti II.

A.-nak is tetszik, ügyes és lekes (alig hiszem), így itt béke, vidám kacagás, boldogság honol!


D. nem ért haza, nekem meg nem volt szívem az erősen verejtékben úszó, felspanolt fiakat elrángatni a fogadóórára...     tökéletes kifogásom is van, fizikai képtelenség lenne hogy vezessek, lesérültem ugyanis, a nyakam beállt, pillanatnyilag azt sem tudom a felsőm hogy fog lekerülni rólam, de már előkerítettem a szabászollót, így-valahogy-majdcsak...
Sebaj, éljen a kosár!

3 Kommentare:

  1. Ha nálatok is 10 perc egy fogadóóra időtartama, akkor nincs is sok értelme. Nálunk ennyi, de már nemigen járunk, csak ha tényleg nagyon nagy a baj. De szerencsére ilyen nincs:)))

    AntwortenLöschen
    Antworten
    1. Nálunk is annyi. Csak más alkalom, lehetőség ritkán akad csevegni kicsit a tanárokkal.
      No meg itt illő is megjelenni, mintha valami alapítványi bál lenne (nyilván nem küllemben), épp' csak blamázs, hogy "még ennyit sem teszel meg érte, hogy érdeklődsz" /legalábbis ez jött le mindig, ha nem jelentünk meg aznap.

      Löschen
    2. Otthon csak akkor megy az ember, ha gond van? Hányszor évente?
      (Itt kétszer tarják, lehet ezért ekkora az izgalom.)

      Löschen

Szabad a véleményezés, de kérlek légy kedves! Itt nem bántott senki.

A régebbi bejegyzésekhez írt hozzászólásod, csak engedélyezés után jelenik meg.