Montag

A gyerekek és az ő védőangyalaik

Ahogy megbillen és már látom, hogy ha a fene fenét eszik sem érek oda, mert az egy méter, az egy méter, és a karom nem annyi.      ...és hiába tűnik úgy, hogy lassú az a pillanat, hogy lassan zuhan, hát nem. Nem érek oda.

Nincs nagy baj, a kékeslilás gigabúbon kívül jól van. Egyenesen jár, nem szédül és nem is pakolt ki. De az ijedtség nagy volt és a huplit félpercenként ellenőrzi, megvan-e még...  Meglesz az, tán hetek múlva is...

Azt gondoltam -rosszul-, nem fog többet a kanapéról a matracra ugrani, mert a fejreesés helyre tette a veszélyérzetét. Nem, már volt ilyen és lám, már megint ott a dudor. Ugyanott.

11 Kommentare:

  1. jáááááj
    Meséltem már, hogy egyszer régen, nagyon régen ordítva menekültem a napköziben a késsel közeledő napközis tanártól, mert azt hittem le akarja vágni a púpomat, hogy az anyukám ne lássa meg?

    Csók a lila búbra!
    V.

    AntwortenLöschen
  2. Már régen volt, elfelejtette. :o)

    V.: külön köszönöm, ez oltári vicces így utólag olvasva. Persze belátom, hogy akkor te nem nevethettél.. :o)

    AntwortenLöschen
  3. Óóó, hát persze, hogy nem tanulnak belőle, sosem teszik, pedig én is mindig abban bízom, hogy "na, majd legközelebb már tudni fogod". De nem. :) És muszáj hozzászokni, mert mennyi ilyen lesz még, mire felnőnek...!

    AntwortenLöschen
  4. Az első kommentelő V.nek üzenem, hogy így én is jártam...;-) én a nagymamám elől menekültem!

    AntwortenLöschen
  5. Jaj :( ismerős történet, ismerős érzés, ismerős reakció... :)

    AntwortenLöschen
  6. Vaskalap!
    Igen, mesélted! De olyan jót nevetek rajta most is :-D
    Kapott egyet, oda, Tőled, általam közvetítve. (Most meggyógyulok? ...és hogy beszél a néni németül, vagy magyarul?)
    *

    Altair!
    Pedig már igazán megjegyezhetné! A csudába is!
    Egyébként ma a fotellel buktázott... áááá!
    *

    Susu!
    Köszönettel átadtam, átvettem!
    (Még? Hűűű! A néni is magyarul küldött puszit?)
    *

    Lepkevár!
    ...és mondd: Te szokod? ;-)
    Merhogy szerintem ezt nem lehet.
    Jó-jó, persze, értelek. Csak azt szeretném megkérdezni, hogy Te hogy bírod?
    *

    Chipmunk!
    Aha, Téged meg a nagyid akart kezelni? Komolyan, már hullanak a könnyeim, ahogy elképzelem a kis Vaskalapot és Chipmunkot futni a jóakaróik elől!!! :-DDDD
    *

    Martine!
    Ha ismerős még Neked is, akkor nincs reményem...

    AntwortenLöschen
  7. :-DDD

    ...és mi volt a reakciód Susu? Hegyibeszéd, lekaptad, letoltad???
    ...mire Ő?

    AntwortenLöschen
  8. Ha még nekem is ismerős? De miért? az én gyerekeim úgy tűnnek neked az írásaim alapján, mint akik egész nap szófogadóan és mozdulatlanul ülnek a szőnyegen? Hát, akkor rosszul írok róluk, mert nem :D

    AntwortenLöschen
  9. Neheeem, a mozdulatlan, egyhelyben ülést nem feltételeztem, csak a KULTURÁLT szórakozást! :-)

    AntwortenLöschen
  10. A tegnap esti bejegyzésem épp egy ilyen nagyon kulturált szórakozásukról szól.... amit tőlem vélnek eltanulni :)

    AntwortenLöschen

Szabad a véleményezés, de kérlek légy kedves! Itt nem bántott senki.

A régebbi bejegyzésekhez írt hozzászólásod, csak engedélyezés után jelenik meg.